Új taktikámhoz hűen a második szívkirállyal már óvatosabb voltam. Tartottam magam elhatározásomhoz, hogy kiélvezem - amíg lehet – az udvarlási szakaszt, aztán, ha már nagyon nem bírjuk, összefuthatunk. És mert első webrandevúm meg az újabb esélyes jelölt jelentkezése közt egy hét telt csak el, józan számítások szerint még legalább három hét időhúzást kívánt a mínusz – akkorra már csak – hat kiló.
Szerencsémre partneremet türelmes fából faragták, ezért nem ütközött problémába a hosszú levélváltás iránti igényem. Az meg csak külön mázli, hogy mély pszichológiai érdeklődéssel is bírt, így aztán levelezésünk nem merült ki az 'és te milyen zenét szeretsz?' típusú témák feszegetésében, hanem tovább mentünk, egészen egymás lelkének legmélyére. Igaz, fotót nem küldött, de efelett nagylelkűen szemet hunytam.