Balaton, Trabant: Itt van, pedig senki se hívta

Itt van, pedig senki se hívta
Néz rám, de nem látom a szemét
És nem tudom, de arra emlékszem
Hogy nem értem, amit beszél

Jó lábai keresztbe téve
Azt gondolom: ki ha nem én?
Mond valamit, de semmit se értek
Itt ül szemben a rekamién

Nem figyel rám, a szemébe nézek
Ez mindig jól felkavar
Mond valamit, és én semmit se értek
Túl késő már és túl hamar