Olyan fura, hogy a világot mennyire uralja a félelem az újtól. Ennek vajon lehet valamilyen evolúciós előnye? Merthogy ha engem kérdezel, azt mondanám, szerintem a vállalkozókedvű ember a boldog, a változástól tartó pedig a szorongó. És nem csak én mondom így, hanem a pszichológia is. És lévén ez egy több, mint százéves tudomány, talán el is lehet fogadni, hogy igaza van. És mégis: a fajunk (emberi) létezik, miközben többségében újdonságtól idegenkedő egyedekből áll... Akkor tehát az a magatartásforma vezet az életben maradáshoz, amely a szorongáshoz is? Na jó, ez az egész csak arról jutott eszembe, hogy mára a világ egyik legnézettebb és legtöbb profitot termelő weboldalává egy webshop vált, jelesül az Amazon.com, és itthon is egyre másra nyílnak a virtuális boltok. Pedig micsoda bizalmatlansággal kellett megküzdeniük a hazai vállalkozó szelleműeknek azügyben, hogy "a weben nem, tudom megszagolni, felpróbálni, ha kifizetem nem kapom meg" és egyebek. De meglett az online áttörés, és - ez ilyen milyen érdekes - egy állítólag szűkülő hazai könyvpiacon épp a könyv rendelés az, amely a legelfogadottabbá vált.

Persze jó része van ebben az alapon járó online árkedvezményeknek, meg annak is, hogy a könyv nem tartozik a drága árufajták közé - párezer forintot egy kevéssé kockázatvállaló vevő is kockáztat. De talán ok lehet a hazai terjesztési hálózat hektikus működése is, ami miatt a keresett könyvek gyakran a raktárakban pihennek a boltok polcai helyett, és a vevő számára csak online érhetőek el. Ráadásul ha valaki falun vagy vidéki kisvárosban él, attól még szerethet olvasni, könyvesbolt viszont nincs feltétlenül, az pedig majdnem biztos, hogy ha mégis van, sok újdonság akkor sem jut el bele, mert - talán épp a hazai terjesztés nem piaci alapúsága következtében - a kiadók olyan minimális példányszámmal mernek csak indulni manapság, hogy jó, ha a budapesti nagy könyvesboltokba jut, nemhogy még vidékre is. Így aztán a főváros határain túl megintcsak marad a könyv rendelés...