Kolombusz tojása, milyen egyszerű! Rájöttem, miért lappang az internetes társkeresés témája olyan búvópatakként Magyarországon, amilyen a 19. század végén a szex volt Frank Wedekind Németországában (A tavasz ébredése, 1891), hogy mindenki csinálja, de beszélni róla, vagy a természetes következményei felvállalása által elismerni a gyakorlását, na az tilos!

Mondom, rájöttem. Mitől tabu a téma. Rácz Zsuzsát, az Állítsátok meg Terézanyut! szerzőjét hallgatva egy rádióinterjúban (milyen fura, most pár hónapja, hogy elkaptam vele egy interjút, pedig elvileg a nyolcvagyhány évvel ezelőtti könyvmegjelenésekor is sok volt vele - ebből is látszik, a sok médiamegjelenés, az annyira sok, amennyit egy ember nem is bírna szusszal), szóval hallgatva az írónőt a regénye nyomán hozzá eljutott olvasói reakciókról, szembesültem a ténnyel: Magyarországra, mint minden, a női emancipáció is úgy 40 évvel később jutott el, mint Amerikába, Nyugat-Európába, Észak-Európába, szóval a tőlünk boldogabb vidékekre. Itthon a mai nők, az én kortársaim (?) - szűrtem le az interjúból - most ébredeznek csak arra, hogy a női lét nem egyenlő a szolgasággal, hogy a párkapcsolati kompromisszum nem az, hogy asszony kuss! Elszorult a szívem. És egyben katarzis is ért: hát egy épp csak öntudatra ébredő társadalom persze, hogy nem meri nyiltan felvállalni, hogy egyedül vagyok, na és!?, kezembe veszem a sorsom, megkeresem a párom, és élünk majd boldogan míg a világ meg két nap! Ehhez olyan magabiztosság kell, amelyik tudja, hogy egyedülléte nem kudarc, nem is értékvesztés, hanem a keresés állapota, és főleg olyan magabiztosság, amelyik el meri hinni, hogy sorsárol maga dönt és nem fölötte, helyette döntenek mások. De ha igaz, amit Rácz Zsuzsa Terézanyu tömegesen tapasztalt - éshát miért is vitatnám - akkor itthon a közszellem még abban a hitben él, hogy ilyesmiken gondolkodni is illetlenség. Most javarészt nőkre gondolok persze, dehát ők férfiak társai, a társ pedig belövi a szintet, hogy mit lehet gondolni, hinni...

Lehetséges, hogy a Nyugaton oly szabadon és szenvtelenül kezelt internetes társkeresés itthon csak 40 év múlva tör ki a tabu téma skatulyából?