Személyes - és persze szubjektív - toplistám Dél-Nyugat Európáról:

1. Cannes (Franciaország) - NAGYVILÁGI

Pro: stílusos utcakép + tágas, világmárkákkal gazdagon ellátott korzó + homokos, jól sétálható part, lágyan hullámzó, befogadó tenger + jó kaják, kívánság-szerint összeállított frissen szelt saláták karnyújtásnyira + bérelhető napágy, -ernyő, segédszemélyzettel francia film stílusban + világsztár-kéznyomok.

Kontra: egyszerűen nincs :)

2. Monaco és Monte Carlo (Monaco) - ÉKSZERDOBOZ

Pro: hibátlan városrendezés (hercegség, naná!) + lift az utcaszintek között + csak egyedi festésű Porschék és hétköznapi szaladgáláshoz felvett Chanel rucik + kiegyensúlyozott emberek + kizárólag minőségi pláza-cuccok kristálycsilláros miliőben kínálva + tágas, jól ellátott plage.

Kontra: zavarbaejtően posch + megfizethetetlenül drága (a 220 nm-es lakás 1,7 milliárd Ft) + a casinót reszketeg játékszenvedélyesek "lakják".

Itt jártunk

Via & Arab Herceg

A Webszerelem nászút turné :) állomásai:

Siófok (H), Hajdina (SLO), Ljubljana (SLO), Milánó (I), Monaco (MC), Nizza (F), Monaco, Monte Carlo (MC), Antibes (F), Cannes (F), Saint Tropez (F), Marseille (F), Andorra la Vella (AND), Barcelona (E), Costa Brava (E), Genf (CH), Zürich (CH), Vaduz, Lichtenstein fővárosa (FL), Bécs (A), Siófok (H) és persze Budapest (naná, hogy H).

Időtartam: 29 nap külföldön és 2 x 2 hét belföldön

Megtett táv: mintegy 5 000 km

Épp kapunyitásra érkeztünk. De még így is jó félóra volt, mire az őrkordonon áthömpölyögtünk a  tömeggel - naná: fő a biztonság. A Duna-szigetnek nevezett apró földnyelven egy óriási színpad várt hatalmas kivetítőkkel, a kűzdőtér - közepén büfék sörrel, rumoskólával - szélén négy tribünnel. Mi, ülőhelyesek neonzöld karszalaggal foglalhattuk el drága pénzen vett helyünket. (Magyarországon nem, csak Ausztiában lehetett ülőhelyet venni 40 és 70 ezer forintnak megfelelő Euróért, igaz, itthon 30 ezerért árulták a rossz, tehát a színpad közeli kordonon kívüli állóhelyeket...) Az ötvenezer ember mintegy 3 óra alatt került kapun belülre, és némi előzenekar után (szőke fél-punk lány két dobossal angolul, tehát valszeg nem helyi 'sztár' - ezt nem is értem, pedig az szokott, lásd: a budapesti Guns'n'Roses koncert elője a magyar Sex Action volt) elkezdődött a show.

A Costa Braván még hétágra sütött a nap, amikor teljes menetfelszereléssel szigorúan északnak vettük az irányt. Nem volt kecmec: addig időztünk a nyárban, amíg lehetett, ezért három napunk maradt elérni a (régi vágyam) Madonna koncert helyszínét, merthogy nászutunk előtt az osztrák helyszín on-line jegypénztárában helyjegyet váltottunk az eseményre.

Barcelona lett nászutunk legtávolabbi állomása - 2 700 km-nyi autózás vezetett idáig. És innen fordultunk aztán észak felé, hogy megtegyük a többezer kilómétert megint - mostmár hazáig. De mert ezt sem non-stopra terveztük, bőven hagyva időt a projektre, megálltunk három napra a Costa Brava, azaz a Spanyol Riviéra egyik négycsillagos kempingjében. Hogy jön össze a kemping meg a csillag? Hát úgy, hogy Spanyolországban is, Franciaországban is komoly kulturája van a kempingezésnek, és az ilyesmi ott nem abból áll, hogy levered a sátrad, ahol van elég szabad fű, aztán reménykedsz, hogy senki nem rántja majd magával a ponyvát, mert beleakadt a lába sátorzsinórodba. Hanem abból, hogy adnak házszámmal jelölt egy 30 négyzetméteres kertet pálmafákkal, és elektromos áram kiállással. A vizesblokk közös, de a naponta takarított WC-n, zuhanyzón túl minden kepmingben vannak mosogatók, sőt, mosógépek is. A Costa Brava-n ehhez még adtak egy tengerparti látképet is a sátrunk elé...

Irány Spanyolország, ahol még sosem jártam (jártunk), és amire nagyon vártam! Hát, talán nem Barcelonával kellett volna kezdeni... :(

Férjem, az informatikai zseni, játékoskedvét időnként (régen többet, ma kevesebbet) számítógépen, interneten is kiéli. Stratégiai játékok esetén ha teheti, Andorrát jelöli meg bázisának. De még sosem járt ott. Nászút-túrnénk úgyis Spanyolország felé vezetett: útba ejtettük hát a hercegséget a minap.

Marseille-ben sok évvel ezelőtt már jártam. Akkor egy barátnőmmel, most a férjemet hoztam el ebbe a nagy francia kikötővárosba.

Nyolc év alatt rengeteget változik egy város... A Dávid szobor még mindig a végtelen hosszú, villákkal övezett sugárút végén feszít, háttal a tengerpartnak, a helyi plage-nak. De a villák többsége mára kikerült magánkézből, bankok logói 'díszlenek' kapuikon. És a 8 méter széles sétány a felére szűkült - pedig a épp a tágassága volt olyan lenyűgöző! -, mert a másik felét most parkoló autók foglalják el, be-belógva még a nem nekik felfestett felületekre is. Ja, és a maradék 4 méterből is csak kettő a gyalogosoké, mert a másik kettőt biciklisávnak festették föl. Több kecske is jóllakott tehát, de a káposzták?!